Ma 200-250 ezer ember küzd demenciával Magyarországon. A korral nő az előfordulása, a nőknél gyakoribb (60%-uk nő). Egyes kutatók szerint a hormonális tényezők, különösen a menopauza utáni ösztrogénszint csökkenése okolható ezért.
Az Alzheimer kór genetikai háttere is kimutatható, de nemcsak a genetika áll a hátterében a kognitív funkciók romlásának.
A cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterin szint, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a krónikus stressz, az alvászavarok, a dohányzás mind az Alzheimer-kór kockázati tényezői. Ezen tényezők alapján lehet megelőzni vagy lassítani a betegséget. Dale Bredesen neurológus kifejlesztett egy ReCODE nevű protokollt, amely a mindennapi élet különböző aspektusaira összpontosít a betegség lelassítása érdekében. Egyre több beteg számol be arról, hogy egészségi állapota javult bizonyos életmódbeli szokások megváltoztatása után.
Hogyan lehet megelőzni az Alzheimer-kórt vagy lassítani az Alzheimer-kór progresszióját?
Étrend – milyen ételeket érdemes előnyben részesíteni és kerülni az Alzheimer-kór megelőzése érdekében?
Az étrend fontos szerepet játszik a kognitív hanyatlás és az Alzheimer-kór megelőzésében. A középkorú (40-45 éves) elhízott embereknél háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór, mint a normál testsúlyúaknál.
A mediterrán étrendről közismert, hogy csökkenti a kognitív hanyatlás és az Alzheimer-kór kockázatát. Ez a diéta előnyben részesíti a gyümölcsöket, zöldségeket, olívaolajat, magvakat és dióféléket, teljes kiőrlésű gabonát, halat, és egy kis mennyiségben tejterméket és vörösbort is tartalmaz. különösen jótékony hatásúak a leveles zöldségek.
Dr. Dale Bredesen Az Alzheimer-kór vége című könyvében a KetoFLEX diétát javasolja a kognitív hanyatlás lassítására. Ez a diéta a ketogén diétán alapul, magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú, kombinálva a flexitárius diétával, amely előnyben részesíti a zöldségeket. Dr. Dale Bredesen az időszakos böjt enyhe formáját is támogatja, és azt tanácsolja, hogy a vacsora és a reggeli első étkezés között legalább 12 óra teljen el, és a vacsora után várjon három órát lefekvéssel.
Milyen vitaminok segítenek az Alzheimer-kór megelőzésében?
B-vitaminok
Ezek a vitaminok részt vesznek a homocisztein átalakításában. A homocisztein egy olyan aminosav, amelynek az emelkedett szintje a vérben fokozza az érelmeszesedést. Dale Bredesen szerint: Ha elegendő mennyiségű B-vitaminnal és betainnal rendelkezik a szervezetünk, akkor a homocisztein szintje elég alacsony marad ahhoz, hogy ne okozzon problémát a szervezetnek. Az alacsony B vitamin és betain szint hozzájárul ahhoz, hogy a homocisztein felhalmozódjon a szervezetben, és károsítsa az ereket és az agyat. Vannak, azonban akiknél a magas homocisztein szint mellett sem alakul ki Alzheimer-kór, azonban ezek a magas szintek jelentősen hozzájárulhatnak a kognitív képességek hanyatlásához.
D vitamin
A D vitamin hiányban szenvedőknél nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. Ugyanis a D vitamin segít eltávolítani az amiloid plakkot az agyban. Ezenkívül segíthet megvédeni az agyat a tau, a demencia kialakulásában szerepet játszó másik fehérje felhalmozódásától. Ezért fontos, hogy ne legyen D-vitamin hiányunk! Ősszel érdemes elmenni egy vérvételre, ahol megállapítják a D vitamin szintünket. A D vitaminnak nemcsak a kognitív funkciók megőrzésében van fontos szerepe, az immunrendszerünk megfelelő működésében is kulcsszerepet játszik.
Pihentető alvás
Az alvásnak védő hatása van a demencia ellen. Egy 2021-ben közzétett tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik 50 és 60 éves koruk között kevesebb mint hat órát alszanak éjszakánként, 20-40%-kal növelik a demencia kockázatát a „normális” hét órás alváshoz képest.
Dr. Dale Bredesen szerint “Az alvás a béta-amiloid képződés csökkenésével is jár.” Alvás közben autofágia folyamata megy végbe: az agysejtek elpusztítják a bennük található diszfunkcionális elemeket, a használt mitokondriumokat. Ezért fontos az alvás az agy egészségének megőrzéséhez.
A testmozgás szerepe
A fizikai gyakorlat serkenti a neuronok képződését és a salakanyagok eltávolítását az agyból. Dale Bredesen szerint a testmozgás csökkenti az Alzheimer-kórban kulcsszerepet játszó inzulinrezisztenciát.
A Brain Plasticity-ben 2019 decemberében publikált kutatás azt mutatja, hogy az aerob gyakorlatok jobb agyműködéssel járnak az Alzheimer-kór kockázatának kitett felnőtteknél.
Stresszkezelés
Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a krónikus stressznek való kitettség növeli az Alzheimer-kór kockázatát. Szorongás és depresszió is növeli a demencia kialakulásának valószínűségét.
Ezért a stresszkezelés elengedhetetlen az Alzheimer-kór megelőzésben is.
Szokj le a dohányzásról
A dohányzás a demencia kockázati tényezője. A 30%-kal nő a demencia kialakulásának valószínűsége, míg az Alzheimer-kór esetében 40%-kal nő.
Forrás: Dr. Dale Bredesen – La fin d’Alzheimer – Le programme ReCODE; Marie-Céline Ray – Maladie d’Alzheimer : êtes-vous à risque ?
0 hozzászólás